A tartósnak mondott, de fél év használat után salátaként lapokra hulló (tan)könyvek korában érdemes szót ejtenünk a hagyományos könyvkötészeti eljárásokról, illetve azokon belül egy különleges, kevésbé ismert módszerről, aminek "japán hajtás" a neve.
A Wikipédia könyvkötészet szócikke egyáltalán nem tesz róla említést, pedig ez még létező könyvészeti technika, igaz, már erősen kihalófélben van. Lényege, hogy az íveket visszahajtják, így a könyv vágási oldala tulajdonképpen vágatlan marad. Az eredeti japán eljárás, a fukuro-toi szerint mind a szöveg, mind pedig az illusztráció fadúcos nyomás útján került a papírra. A visszahajtás segítségével időt takarítottak meg, hiszen a nyomtatás folytatásához nem kellett kivárni az első nyomat száradását, majd megfordítani az ívet. A félbehajtott íveket aztán lefűzték, így üres tasakok keletkeztek az oldalak között.
Napjainkban elsősorban kisebb terjedelmű, exkluzív kötetekhez használatos eljárás, melyek a hajtás révén dupla vastagságúak lesznek. Ha jól meggondoljuk, oldalszaporításról van szó. Hogyan lehet tíz verset kötetté duzzasztani? Mégis, amikor kézbe vesszük, rájövünk, nem szemfényvesztés: a papírvastagság rangot ad a könyvnek, albumszerűvé teszi. Ha valaki erre a (nyilvánvalóan többletköltséggel járó) technikára vetemedik, a végeredmény érdekében személyesen beszéljen a könyvkötőkkel. Szinte biztos, hogy minden nyomdában és kötészetben el kell magyarázni a kollégáknak, hogy mire gondolunk, miért kell a könyvet csak fejben és lábban megvágni, és hogy ez miért jó.
A Zrínyi könyvtárában ilyen jellegű könyvet nem lehet ugyan találni, de felvágatlan példányt igen: Gróf Benyovszky Móric emlékiratainak 1888-as kiadását (Jókai Mór fordításában) megtekinthetik, kézbe foghatják az érdeklődők.
A könyv lapjait a japán hajtáshoz hasonló módon fogták egybe, de ebben az esetben egy nagy ív mindkét oldalára 8-8 könyvoldal került, ezt hajtogatták össze és fűzték le a kötészetben. A könyvet fellapozni tehát csak a felső élek szétvágása után lehet.
Forrás: http://totaliber.blog.hu/2013/02/06/japan_hajtas#more5064726
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.