Város végin egy madár,
Azki ingöm odavár.
Várj, szüvem, várj,
Én is odamönyök már!
Leánasszon ki kegyös,
Nem mondhassa, mi rendös:
Szája édös, mind a méz,
Hangos nyelve, mind a réz;
Két szép szöme reanéz,
Tudom, nem heába néz.
Szállására számára,
Főzzünk lakadalmára;
Hótig való párjára.
Ha szereti, mosolyodjék,
Ha nem szereti, szomorodjék!
Székelyföld
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.